Kétszeri hosszabbítás után elszenvedte első hazai vereségét kadett csapatunk. A Szedeák u16 csapata látogatott a Hódtói Sportcsarnokba és fergeteges hangulatú mérkőzésen, 50 percnyi játék után dőlt csak el a találkozó, melynek krónikájához hozzátartozik, hogy a 3 percben megsérült Borus Zala, a negyedik negyedben Soós Balázs, illetve Herczeg Alex még korábbi ujjtörése miatt nem állt Utasi Gábor rendelkezésére. A csapat azonban megint tanúbizonyságot tett róla, hogy a legnehezebb helyzetben se adja fel és az utolsó pillanatig küzdve, reális esély volt a győzelemre még így megfogyatkozva is.
Vásárhelyi Kosársuli – Szedeák 67-68
Kosársuli: Papp 21/6, Soós 10/3, Őze 12, Hegyi 5/3, Borus
csere: Patkós 14/3, Kanka 3/3, Ambrus 2, Forrai, Bihacsy, Herczeg A
Utasi Gábor: Gratulálok a Szegednek a győzelemhez. De még nagyobb gratuláció jár a csapatomnak, mert azt hiszem ennél többet nem tudtak volna beletenni a meccsbe. Az ilyen meccseken, egyetlen ponton múlik, hogy mennybe megyünk vagy a pokolba érezzük magunkat. Én az elmúlt 30+ évben jópárszor átéltem mindkettőt. Kéthete hosszabbításban nyertünk, most kikaptunk. Ez van. Viszont azt láttam, hogy a csarnokban mindenki megtett mindent a győzelemért. A szülők, a véresrevert kezű dobos, a haverok, a játékosok a pályán és a cserepadon. Mindenki. Ahogy azt nem olyan régen, Nagy Péter olimpikon súlyemelő elmondta pont ezek előtt a srácok előtt: ha mindent megtettél a sikerért és mégse jött össze, akkor nincs okod szégyenkezni. És a játékosaim ma mindent megtettek. Büszke vagyok rájuk ugyanannyira mintha megnyertük volna a meccset.
