A Vásárhelyi Kosársuli három U12-es iskolai csapata – a Bölények, a Hódok és a Mosómacik – is pályára lépett a megyei bajnokságban. Csókay Miklós, Szöginé Kotormán Zsuzsanna és Tóth Tamás tanítványai is hasznos meccseket játszottak.
Eredmények:
Vásárhelyi Bölények–Vásárhelyi Mosómacik 29–60
Tóth Tamás (Bölények): „Három negyeden keresztül voltunk látótávolságon belül, de az utolsó negyedben 15 ponttal bizonyult jobbnak nálunk ellenfelünk, így alakult ki a nagyobb különbség a két társaság között. Az eredményt reálisnak tartom, ellenfelünk előrébb tart jelenleg nálunk, gratulálunk nekik! Örülök, hogy egy percig sem adtuk fel, küzdöttünk, sokat fogunk ebből a meccsből is tanulni.”
Csókay Miklós (Mosómacik): „Az első játékrész szoros eredményt hozott. A második negyedben játszó csapat gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzés kimenetelét.”
Vásárhelyi Hódok–Vásárhelyi Bölények 17–31
Tóth Tamás (Bölények): „Megszereztük az első győzelmünket, boldogok a gyerekek. Elfáradtunk rendesen, hiszen tisztességgel védekeztünk, hajtottunk, sok szép megoldás született. Sok munka áll még előttünk, de bizakodó vagyok, többen szemmel láthatóan sokat fejlődtek az elmúlt hónapokban. Gratulálok az ellenfelünknek is, sportszerű mérkőzés volt!”
Vásárhelyi Mosómacik–Vásárhelyi Hódok 69–10
Csókay Miklós (Mosómacik): „Az első két játékrészben el is dőlt a találkozó eredménye. Sajnos betegség miatt nem sok cserére tudtam számolni. Úgy érzem, hogy mivel a korosztályos városi válogatottban több játékosom van (Szél, Kerekes, Zsigó, Kis-Molnár, Keresztes, Herczeg, Hetényi, Pálfi), az ott szerzett rutin mindkét mérkőzésen a mi oldalunkra billentette a mérleget. Az újoncok (Bodrogi, Geleta, Kincses) jól szerepeltek, mindenkinek sikerült pontot szerezni. Van még mit tanulni: lépéshibát vétettünk labdaszerzésnél, a támadások befejezése nem pontos, sok ziccert hibáztunk. Az ellenfél palánkja alatti lepattanókat sokszor megszereztük, de csak a harmadik, negyedik rádobás ment be a gyűrűbe. Egy-két játékosom csak a biztosnak látszó vezetés tudatában volt hajlandó passzolni, sok esetben inkább maguknál tartották a labdát.”
Szöginé Kotormán Zsuzsanna (Hódok): „A gyerekek már nagyon várták, hogy mérkőzésen is részt vegyenek. Tudtuk, ellenfelünk nagyobb erőt képvisel, de nem gondoltam, hogy ennyire bátortalan lesz a csapat. A nagy pálya és tér, amiben játszottunk, befolyásolta játékunkat. Támadásban és védekezésben is sok hibát vétettünk, ezért a mérkőzés pontarányban is nagy különbséget hozott. Ennek ellenére dicsérem a gyerekeket, mert nem adták fel, a harmadik és negyedik negyedben már szorosabb eredményt alakítottak ki. Sokat lehet tanulni minden mérkőzésből, így ebből is.”
