A szerdai felejthetetlen, 73-71-es győzelem után ezúttal idegenben lépett pályára az NB I/B Zöld csoportjának negyeddöntőjében a Bodrogi Bau Vásárhelyi Kosársuli. Vuk Pavlovic csapata hasonló forgatókönyv szerint játszott, mint az első találkozón, ám most elmaradt a nagy hajrá, így a Tiszaújváros kiegyenlítette a három nyert mérkőzésig tartó párharcot.
Az alapszakasz tiszaújvárosi meccsén 82-63-ra nyertek a hazaiak, de a Kosársuli most bízhatott abban, hogy a szerdai meccs utolsó percei a tizennyolc pontos hátrányból való fordítással erőt adnak – ráadásul teljes kerettel utazott a csapat, míg a Tiszaújvárosnál a kulcsembernek számító, szerdán 17 pontig jutó Bán a kezdés előtt megsérült, így nem léphetett pályára.
Pontatlanul, több eladott labdával kezdett mindkét csapat, lassan lendült bele a játékba a Tiszaújváros és a Kosársuli is. A hazaikat az ezúttal is remekül játszó, végül dupla-dupláig jutó Santiago (27 pont, 10 lepattanó) mozgatta, míg a Kosársuli Varga Ákos vezetésével szerzett kosarakat az első percekben. A 7. percben aztán kilenc pontra elhúzott a Kosársuli (7-16), Bálint és Kass remekelt támadásban, időt is kellett kérnie Lekli Józsefnek. A legjobbkor tette, hiszen Santiago és Lakatos hamar visszahozta őket, ráadásul a védekezésükön is szorítottak, miközben a Kosársuli nem tudott kosarat szerezni a negyed utolsó bő három percében – 0-8-as rohamra 8-0-s volt a válasz (15-16).
A második negyed elején a palánk alatt, egy-egyben és kintről is villant a Tiszaújváros, és bár Vuk Pavlovic időt kért, nem tudta megállítani a jó szériát – egy 7-0-s sorozattal 25-18-ra léptek el a hazaiak, amit Okoh kosara után, 29-20-nál újabb időkérés követett. A gólcsendet mínusz tizenkettőnél Kelemen törte meg, ám Santiagónak, valamint a gyengébb dobóformának és lepattanózásnak köszönhetően nem sikerült lényegesen csökkenteni a különbséget a félidőig (36-27 a nagyszünetben).
Az újabb páratlan, tehát a harmadik negyedben egyből erőre kapott a Kosársuli, és gyors kosarakkal visszajött a partiba (38-34, 22. perc). A Tiszaújváros, pontosabban Santiago sem ragadt azonban az öltözőben, így egymaga fejezte be a támadásokat és használta ki a vásárhelyi hibákat. Kiss triplájánál, a 26. percben ismét átlépte a tízet az előnyük (53-41), majd hiába kért időt Vuk Pavlovic, a tizenöt pontot is elérte a különbség. A negyed végén büntetőkkel igyekezett közelebb jönni a Kosársuli, de tizenkét pontos hátránnyal kezdte az utolsó negyedet (61-49).
Remélhettük, hogy hasonló forgatókönyvvel hasonló utolsó negyed jön, mint szerdán, ám a jó egyéni teljesítmények ezúttal elmaradtak, a Tiszaújváros pedig hamar eldöntötte az érdemi dolgokat, hiszen úgy kezdték 11-0-val az utolsó negyedet, hogy a Kosársuli öt percig nem tudta megzörgetni a hazaiak hálóját. A végére így már nem maradt kérdés, csupán egyetlen pozitívum: a Kosársuliban megkapták az esélyt a saját nevelésű fiatal játékosok, ám csökkenteni ők sem tudták a hátrányt. A 81-59-es hazai sikert jelentő végeredményt Bősz állította be egy szép triplából.
A Kosársuli legponterősebbje az ezúttal 15-ig jutó Varga Ákos volt.
NB I/B Zöld csoport, negyeddöntő, 2. mérkőzés:
Tiszaújvárosi Phoenix KK-Bodrogi Bau Vásárhelyi Kosársuli 81-59 (15-16, 21-11, 25-22, 20-10)
Tiszaújvárosi Sportcentrum Játékcsarnok. Vezette: Gaál, Józsa, Marton
Tiszaújváros: 14/9, Molnár 1, Santiago 27, Kovács 2, Okoh 8
Csere: Lakatos 13/3, Asszú 13/3, Habel 3, Czimer -, Sándor -, Gaál –
Vezetőedző: Lekli József
Kosársuli: Borbáth 2, Varga Á. 15/6, Kass 9, Varga Z. 4, Kelemen 6
Csere: Bálint 13/3, Bősz 7/3, Balogh 4, Pinnyey -, Karsai -, Knyur -, Megyesi –
Vezetőedző: Vuk Pavlovic
A három nyert meccsig tartó párharc állása: 1-1
Vuk Pavlovic: „Gratulálok a Tiszaújvárosnak, nagyon nagy energiával játszottak, nagyon koncentráltak voltak, megtalálták a gyenge pontjainkat, jól támadtak minket egy-egyből. Úgy gondolom, voltak olyan aspektusai a játéknak, amikben javultunk az első mérkőzéshez képest, de sajnos a dobóformánk nem volt elég ahhoz, hogy idegenben nyerjünk. Ők kulcsszituációkban kosarakat szereztek, nekünk ez nem sikerült, folyamatosan nőtt az előny, és így a végére ekkora lett a különbség a két csapat között. Nincs időnk búslakodni, egy-egy az állás, még mindig nálunk van a hazai pálya előnye. Készülünk tovább, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a harmadik mérkőzést hazai pályán megnyerjük ellenük.”
Lekli József: „Először is gratulálok a csapatomnak, mert megcsináltuk azt, amit tudunk, és megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Ez már Hódmezőn is összejöhetett volna, de ott még a fejek nem voltak rendben. Nagyon bízom benne, hogy most már mindenki megérkezett a rájátszásba, és az elkövetkező mérkőzéseken ugyanígy tudunk majd teljesíteni mentálisan, mert akkor van esélyünk, és én úgy gondolom, hogy be kell jutnunk a négybe.”
